Visszateremtés

Kővágóörsi Alkotótábor

Gipsz Jakab lepottyan egy mező közepére…

2024 nyarán elvonultunk, hogy visszateremthessük Gipsz Jakabot

a Kővágóörsi Alkotótáborban.

A tábor időpontjáig a csoport egy közös munkafolyamatban állapodott meg,

amelynek során különböző módszerekkel ötleteltünk a tematikán.

Visszavonulásunk útját naplóba jegyeztük,

ezzel egymásra hangolódhadtunk és megkezdtük Jakab történetét.

Év közben egy szabad asszociációs láncot hoztunk létre szöveg,

fotó és videó felhasználásával,

melynek végén Jakab megérkezik visszateremtésének helyszínére.

A tábor témáját kérdések alapján határoztuk meg,

amelyeket együttes brainstorming-gal gyűjtöttünk,

ezek közül pedig közösen szelektáltunk, csoportosítottunk.

Ahogy ezt a csoportosítást elvégeztük, észrevehető volt,

hogy a kiválasztott kérdések alapvető életfeltételekre épültek.

Ez adta végül az alaphelyzetet Jakabnak:

az entitásnak, aki lepottyant a mező közepére és szembesült a való világgal.

A hangsúly a közös alkotás lehetőségein volt a videomeetingeken,

az egyszerre történő munkából indultunk ki.

Emiatt a kérdésekre adott válaszok rapid reakciókként vízionalizálódtak előttünk.

Olyan módszert szerettünk volna választani,

amely teret ad minden gyors ötletnek és nem korlátoz bennünket a szabad alkotásban.

A kérdésekre adott reakciókat alapvetően valamilyen vizuális formában képzeltük el.

Eszköztárunk a korábbi projektjeinkhez képest bővült,

emiatt az alapanyagokat és a technikai kellékeinket is közösen szereztük be.

A fotográfia és a videó technikái mellett a rajz, festés, szobrászat, land art,

performanszok és akciók is szerves részét képezték gyakorlatainknak.

Az együtt töltött három nap alatt

az előre megbeszélt kérdések alapján haladtunk.

Minden kérdéshez húztunk egy bizonyos megvalósítási módot:

2D, 3D, élőkép

és

stoptrükk, egyszerre vagy vakon.

A helyszín sajátosságait, tereit és az ott talált

tárgyakat és eszközöket is felhasználhattuk.

A válaszainkban megjelent minden érzékszervünk által keltett reakció.

Kísérleteztünk a közös nyomhagyás módjaival:

egymásra hangolt mozgással, sötétben tapogatózással,

környezetünk, a természet változásának érzékelésével.

A szabad játék az építő teremtésben

és a semmivé váló pusztításban jelent meg.

Gyakorlatainkról videó és fotódokumentációt készítettünk.

A folyamat az egész csoport számára egy

új élményt jelentett az alkotás szempontjából,

rengeteg tanulságot és tapasztalatot gyűjtöttünk.

A továbbiakban folytatjuk a kutatómunkát és gyűjtést,

hogy bővítsük az elméleti bázisát a projektnek,

illetve gondolkodunk további felszabadító gyakorlatok kifejlesztésén.

A közös lezárás alapján arra jutottunk,

hogy az elkövetkezendő táborokban több időt szeretnénk együtt tölteni,

hogy még jobban elmélyülhessünk és kapcsolódhassunk.